A rottweiler �sei feltehet�leg Germ�ni�ban, a korabeli r�mai helytart�s�gban, �gynevezett provinci�ban �ltek. Abban az id�ben harci, csordaterel� �s hajt�kuty�nak alkalmazt�k �ket. Ezek a kuty�k molosszoid fajta kuty�k voltak. A sz� a molossokt�l sz�rmazik, amely egy g�r�g n�pcsoportot jel�lt, t�rzsei Epiduszban �ltek �s vad�szkuty�ikr�l voltak nevezetesek.

     A r�gi r�mai �tvonalak m�g ma is ismertek. N�metorsz�gban �s Sv�jcban – a volt Germ�ni�ban – az egyik r�mai �t a sv�jci Alpokt�l a Bodeni-t�ig vezetett �szakkeletre. Egy m�sik �t nyugat fel� vezetett a mai Rottweil ter�let�re.

     A Kr. U. 41-t�l uralkod� Claudius Drasus Nero Germanicus (Kr. e. 10 – Kr. U. 54) cs�sz�r XI. l�gi�ja, amely h�s�ge �s dics�s�ge alapj�n a „Claudia pia fidelis” nevet kapta, Kr. U. 44 tavasz�n �rkezett Rottweil ter�let�re. Miut�n a ter�letet megh�d�tott�k, �t�p�t�sbe kezdtek �s �ll�t�bort l�tes�tettek. Ezt a t�bort Vespasianus Cs�sz�r eml�k�re „Area Flaviae”-nak nevezt�k. Ez volt a k�s�bbi birodalmi v�ros – Rottweil – els� neve.

     Kuty�nk r�mai kori �seit az �vsz�zadok sor�n teny�sztett, majd bev�ndrolt kuty�kkal, a helybeli juh�szkuty�kkal, valamint bulldogokkal is p�ros�tott�k. Az �srottweilert kitart�sa, b�tors�ga, �letreval�s�ga, intelligenci�ja, j� �rz�- �s v�d� hajt�tulajdons�gai alapj�n teny�sztett�k. Az �vsz�zadok sor�n elv�laszthatatlan seg�t�je lett a szarvasmarha-keresked�knek �s m�sz�rosoknak. Leggyakoribb elterjed�si helye szerint a k�z�pkorban Rottweil v�ros neve alapj�n kapta fajtanev�t.

     T�rt�net�hez hozz�tartozik egy 1886-b�l sz�rmaz� n�met c�ht�bla, amely m�v�szi szinten �br�zol egy m�sz�rost �s egy �kr�t, amelyet egy jellegzetes rottweiler vezet k�t�f�ken. Ebben az id�ben a ma elismert fajt�k k�z�l m�g nem sok l�tezett, ez�rt a rottweiler eset�ben joggal besz�lhet�nk „r�gi fajt�r�l”.

    A rottweiler eredetileg szarvasmarha-terel�sre lett kiteny�sztve, ez�rt a mai p�ld�nyok k�z�l a legt�bb azonnal helyesen reag�l, amennyiben alkalmat biztos�tanak neki erre. T�nylegesen abb�l kell kiindulni, hogy a rottweilert �vsz�zadok �ta m�sz�rosok, valamint �llatteny�szt� parasztok munkakutyak�nt tartott�k �s csord�ik terel�s�re alkalmazt�k. A szarvasmarh�kat a mai szok�sokkal ellent�tben �lve hajtott�k a felhaszn�l�khoz, amely esetenk�nt t�bb hetes f�radts�gos terel�si munk�t jelentett. Arra alkalmas kuty�k n�lk�l ez teljesen lehetetlen lett volna. K�zenfekv�, hogy csak a legjobb kuty�k b�rt�k az �t megpr�b�ltat�sait. A gyeng�bb kuty�kat tulajdonosaik kiz�rt�k a terel�sb�l �s a teny�szt�sb�l. Ezen a m�don olyan szelekc� m�k�d�tt, amelynek pozit�v hat�sai manaps�g az �ltal�nos j� testfel�p�t�sben �s az er�s temperamentumban �rv�nyes�lnek.

     Nagy val�sz�n�s�ggel felt�telezhet�, hogy a rottweiler, hasonl�an m�s tipikus terel�kuty�khoz – pl. a boxer – a bulldogt�l sz�rmazik, amelyr�l hiteles �br�zol�sok tan�skodnak. Ez a fajta viszont val�sz�n�leg att�l a dogszer� kuty�t�l sz�rmazik, amelyet vaddiszn�hajt�- �s medvevad�szatra alkalmaztak. Abba az id�ben az �z�tt vad�llatokat nem l�fegyverrel, hanem l�ndzs�val �s ny�llal ejtett�k el. Ezekre a vad�szatokra csak r�men�s kuty�k voltak alkalmasak. Ez a jellemvon�s egy�rtelm�en fellelhet� a mai rottweiler viselked�s�ben is.

     Azok az emberek, akik csord�kkal v�gezt�k munk�jukat, a lehet� legalkalmasabb kuty�t haszn�lt�k seg�t� terel�nek �s �rz�nek, m�gpedig a rottweilert.

     A rottweiler a teljes�tm�nye �s a k�l�n�s jelleme alapj�n egyre ismertebb lett. Mint annyiszor, ebben az esetben is a gazdas�gi v�ltoz�sok �s a technikai v�vm�nyok gyors elterjed�se megfosztott�k a kuty�t feladat�t�l. Egy id� ut�n a szarvasmarhacsord�kat vonaton sz�ll�tott�k, k�s�bb a csord�k hajt�s�t kuty�kkal t�rv�nyek is tiltott�k. �gy a rottweiler n�pszer�s�ge cs�kkent, de teljes�tm�nye miatt elfelejteni nem lehetett.

     A rottweiler fennmarad�s�t egyed�l annak k�sz�nheti, hogy csod�l�i m�g idej�ben – m�r 1900 k�r�l – nagy er�fesz�t�seket tettek megment�s��rt. N�metorsz�gi teny�szt�k �s nemes�t�k munk�j�nak eredm�nye a ma ismert er�teljes, ugyanakkor bar�ts�gos, v�rm�rs�klete szerint idegenekkel szemben bizalmatlan, de csal�dtagokhoz nagyon ragaszkod� kutyafajta.

     A fajta eur�pai n�pszer�s�ge igen nagy, napjainkban f�leg rend�r- �s katonai szolg�lati, illetve ment�kuty�nak, tov�bb� h�z�rz�nek, csal�di kedvencnek, valamint sportkuty�nak teny�sztik �s tartj�k.