A csip�iz�leti diszpl�zia

A cs�p��z�leti diszpl�zia l�nyege: a medencecsont �z�leti v�p�ja (acetabulum) �s a combcsont feje nem eg�szen pontosan illeszkednek egym�shoz. Ennek hat�s�ra k�ros terhel�si viszonyok alakulnak ki az �z�letben, amely a porc degener�l�d�s�hoz, az �z�let elfajul�s�hoz vezethet (arthrosis). F�jdalom, s�ntas�g csak az ut�bbi esetben jelentkezik, ez�rt nem mutat panaszokat a legt�bb enyh�n diszpl�zi�s kutyus.

Mivel a tudom�ny mai �ll�sa szerint els�sorban genetikai t�nyez�k felel�sek a betegs�g kialakul�s��rt, sz�ks�ges a teny�sz�llatok diszpl�zia sz�r�se. Recessz�v g�neken �r�kl�dik ez a tulajdons�g, ez leegyszer�s�tve azt jelenti, hogy mentes sz�l�kt�l t�bbnyire mentes ut�dok sz�letnek, de nagyon ritk�n el�fordulhat diszpl�zi�s ut�d is. Mivel nem egy g�nhez k�thet� a diszpl�zia, �n. poliklon�lis �r�kl�smenetr�l van sz�, ez�rt genetikai vizsg�lat egyel�re nem l�tezik. Ebb�l k�vetkezik, hogy alapvet�en a r�ntgen vizsg�lat a legmegb�zhat�bb m�dszer az �llom�ny genetikai �llapot�nak a felm�r�s�re, �s hossz� t�von a c�lzott teny�szt�ssel �rhetj�k el a kuty�k diszpl�zia mentess�g�t.

Magyarorsz�gon �s Eur�pa nagy r�sz�n az FCI b�r�lati rendszer�t haszn�lj�k a leggyakrabban, amely 5 kateg�ri�t �llap�t meg: mentes; majdnem mentes; enyhe; k�zepes; s�lyos. A kuty�knak �ltal�ban csak k�zepes �s s�lyos fokozat eset�n kell sz�molniuk t�netekkel, s�ntas�ggal, esetleges orvosi beavatkoz�ssal.

Gazdik sz�m�ra a k�vetkez� jelek utalhatnak cs�p��z�leti diszpl�zi�ra: neh�zkesen �ll fel a kutya, nem sokat, nem sz�vesen mozog, fut�skor "ny�lugr�sban" k�zlekedik, nem pedig felv�ltott l�bakkal, l�pcs�n felfele neh�zkesen mozog,, a comb- �s farizmok sorvadtabbak mint a fajt�rsai�.

A betegs�g sz�r�s�t lehet�leg 2 �ves kor felett, de k�telez�en 12 h�napos kort bet�lt�tt kuty�n c�lszer� elv�gezni, enn�l kor�bbi vizsg�lat a testm�retek v�ltoz�sa miatt hamis eredm�nyt adhat. (Bizonyos esetekben m�gis sz�ks�g van k�ly�kkori el�sz�r� vizsg�latokra!).

A k�ny�kiz�leti diszpl�zia

A k�ny�k�z�leti diszpl�zia l�nyege: a k�ny�k fel�p�t�s�ben h�rom csont vesz r�szt: karcsont, ors�csont, singcsont. Ennek az �z�letet alkot� h�rom csontnak �z�leti felsz�neit alkot� k�pletek nem illeszkednek megfelel�en, esetleg egyes csontny�lv�nyok hib�san fejl�dtek, vagy az �z�leti porc �llom�ny�ban t�rt�nt fejl�d�si zavar.

Teh�t a k�ny�k�z�leti diszpl�zia nem egy betegs�g, hanem egy �llapot, amit akkor haszn�lunk kuty�kn�l, ha a k�vetkez� els�dleges elv�ltoz�sok b�rmelyike meg�llap�that�: fragment�lt medi�lis processus coronoideus (FCP), izol�lt processus anconaeus (UAP), karcsont oszteokondr�zisa (OCD), �z�leti inkongruencia (INC). M�sodlagos elv�ltoz�sr�l besz�l�nk, ha ugyan a fenti k�rokok nem igazolhat�ak, de m�gis l�that�ak degenerat�v arthrosisra utal� jelek az �z�letben. Ut�bbi esetben j�val nehezebb meg�t�lni, hogy pontosan milyen k�roki t�nyez� vezetett az arthrosis kialakul�s�hoz.

Az els�dleges elv�ltoz�sok orvosolhat�ak, progn�zisuk akkor kedvez�, ha min�l kor�bbi beavatkoz�sra ker�l sor, �gy tudjuk a legjobban lelass�tani a porc �s az �z�let tov�bbi degener�ci�j�t. B�rmilyen seb�szeti beavatkoz�s ellen�re a kutya tov�bbra is k�ny�k�z�leti diszpl�zi�val terheltnek sz�m�t!

�r�kl�d�smenete m�g �sszetettebb, mint a cs�p��z�leti diszpl�zi��, ez�rt kell az �llom�ny sz�r�s�vel kiiktatni a betegs�get. A r�ntgen vizsg�latok az IEWG krit�riumai alapj�n zajlanak. K�vetkez� kateg�ri�k l�teznek: norm�l (mentes) /0-fok/; enyhe /I-fok/; k�zepes /II-fok/; s�lyos /III-fok/.

Gazdik sz�m�ra a k�vetkez� jelek utalhatnak k�ny�k�z�leti diszpl�zi�ra: a kutyus egy vagy mindk�t els� v�gtagj�ra s�ntik�l, sokszor ez csak terhel�s hat�s�ra jelentkezik, s pihentet�sre elm�lik. A k�t k�ny�k egym�shoz k�pest nem hajl�that� vagy ny�jthat� ugyanolyan fokban. A legt�bb esetben csak annyi l�tszik, hogy terhel�s ut�n a kutyus jellemz�en az egyik oldali far�ra �l le, s mindig ugyanazt az el�ls� l�b�t tehermentes�ti.

A betegs�g sz�r�s�t lehet�leg 12 h�napos kort bet�lt�tt kutyuson c�lszer� elv�gezni, enn�l kor�bbi vizsg�lat a testm�retek v�ltoz�sa miatt hamis eredm�nyt adhat. (Bizonyos esetekben m�gis sz�ks�g van k�ly�kkori el�sz�r� vizsg�latokra! S�t, ak�r seb�szi beavatkoz�sra is!!).