A csipőizületi diszplázia
A csípőízületi diszplázia lényege: a medencecsont ízületi vápája (acetabulum) és a combcsont feje nem egészen pontosan illeszkednek egymáshoz. Ennek hatására kóros terhelési viszonyok alakulnak ki az ízületben, amely a porc degenerálódásához, az ízület elfajulásához vezethet (arthrosis). Fájdalom, sántaság csak az utóbbi esetben jelentkezik, ezért nem mutat panaszokat a legtöbb enyhén diszpláziás kutyus.
Mivel a tudomány mai állása szerint elsősorban genetikai tényezők felelősek a betegség kialakulásáért, szükséges a tenyészállatok diszplázia szűrése. Recesszív géneken öröklődik ez a tulajdonság, ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy mentes szülőktől többnyire mentes utódok születnek, de nagyon ritkán előfordulhat diszpláziás utód is. Mivel nem egy génhez köthető a diszplázia, ún. poliklonális öröklésmenetről van szó, ezért genetikai vizsgálat egyelőre nem létezik. Ebből következik, hogy alapvetően a röntgen vizsgálat a legmegbízhatóbb módszer az állomány genetikai állapotának a felmérésére, és hosszú távon a célzott tenyésztéssel érhetjük el a kutyák diszplázia mentességét.
Magyarországon és Európa nagy részén az FCI bírálati rendszerét használják a leggyakrabban, amely 5 kategóriát állapít meg: mentes; majdnem mentes; enyhe; közepes; súlyos. A kutyáknak általában csak közepes és súlyos fokozat esetén kell számolniuk tünetekkel, sántasággal, esetleges orvosi beavatkozással.
Gazdik számára a következő jelek utalhatnak csípőízületi diszpláziára: nehézkesen áll fel a kutya, nem sokat, nem szívesen mozog, futáskor "nyúlugrásban" közlekedik, nem pedig felváltott lábakkal, lépcsőn felfele nehézkesen mozog,, a comb- és farizmok sorvadtabbak mint a fajtársaié.
A betegség szűrését lehetőleg 2 éves kor felett, de kötelezően 12 hónapos kort betöltött kutyán célszerű elvégezni, ennél korábbi vizsgálat a testméretek változása miatt hamis eredményt adhat. (Bizonyos esetekben mégis szükség van kölyökkori előszűrő vizsgálatokra!).
VDH fokozatok
|
FCI fokozatok |
ADRK/MÁRK fokozatok |
Fokozatok jelentése |
HD |
A 1/2 |
HD - |
mentes |
HD 1 |
B 1/2 |
HD +/-
|
átmeneti |
HD 2 |
C 1/2 |
HD + |
enyhe |
HD 3 |
D 1/2 |
HD ++ |
közepes |
HD 4 |
E 1/2 |
HD+++ |
súlyos |
HD f |
f |
|
nincs szűrve |
A könyökizületi diszplázia
A könyökízületi diszplázia lényege: a könyök felépítésében három csont vesz részt: karcsont, orsócsont, singcsont. Ennek az ízületet alkotó három csontnak ízületi felszíneit alkotó képletek nem illeszkednek megfelelően, esetleg egyes csontnyúlványok hibásan fejlődtek, vagy az ízületi porc állományában történt fejlődési zavar.
Tehát a könyökízületi diszplázia nem egy betegség, hanem egy állapot, amit akkor használunk kutyáknál, ha a következő elsődleges elváltozások bármelyike megállapítható: fragmentált mediális processus coronoideus (FCP), izolált processus anconaeus (UAP), karcsont oszteokondrózisa (OCD), ízületi inkongruencia (INC). Másodlagos elváltozásról beszélünk, ha ugyan a fenti kórokok nem igazolhatóak, de mégis láthatóak degeneratív arthrosisra utaló jelek az ízületben. Utóbbi esetben jóval nehezebb megítélni, hogy pontosan milyen kóroki tényező vezetett az arthrosis kialakulásához.
Az elsődleges elváltozások orvosolhatóak, prognózisuk akkor kedvező, ha minél korábbi beavatkozásra kerül sor, így tudjuk a legjobban lelassítani a porc és az ízület további degenerációját. Bármilyen sebészeti beavatkozás ellenére a kutya továbbra is könyökízületi diszpláziával terheltnek számít!
Öröklődésmenete még összetettebb, mint a csípőízületi diszpláziáé, ezért kell az állomány szűrésével kiiktatni a betegséget. A röntgen vizsgálatok az IEWG kritériumai alapján zajlanak. Következő kategóriák léteznek: normál (mentes) /0-fok/; enyhe /I-fok/; közepes /II-fok/; súlyos /III-fok/.
Gazdik számára a következő jelek utalhatnak könyökízületi diszpláziára: a kutyus egy vagy mindkét első végtagjára sántikál, sokszor ez csak terhelés hatására jelentkezik, s pihentetésre elmúlik. A két könyök egymáshoz képest nem hajlítható vagy nyújtható ugyanolyan fokban. A legtöbb esetben csak annyi látszik, hogy terhelés után a kutyus jellemzően az egyik oldali farára ül le, s mindig ugyanazt az elülső lábát tehermentesíti.
A betegség szűrését lehetőleg 12 hónapos kort betöltött kutyuson célszerű elvégezni, ennél korábbi vizsgálat a testméretek változása miatt hamis eredményt adhat. (Bizonyos esetekben mégis szükség van kölyökkori előszűrő vizsgálatokra! Sőt, akár sebészi beavatkozásra is!!).
|